Bejelentkezés

Sziasztok!

Sajnos már vagy egy hónapja nincs netem és már telefonon sincs sajnos,önhibámon kívül. Megint nem jött össze,amit ígértem,úgyhogy most megfogadom,hogy többé nem ígérek semmit. Szeretnék minél előbb újra posztolni,de nem tudom,mikor tudok netközelbe kerülni. Bevallom, az érettségi hajtás miatt nagyon elszoktam attól,hogy időhöz vagyok kötve és fogalmam sincs,mikor tudok visszarázódni,de amint sikerül netet szereznem,azonnal be fogok jelentkezni ismét.

Még egyszer sajnálom: Szerk

Birthday Bones - 6

Sziasztok!

Sajnálom,hogy késtem,hosszúra sikerült a nyaralás! De még most éjjel gyorsan megírtam nektek a rész befejezését és remélem éppúgy fog tetszeni,mint az előzőek. A következő részről csak annyit,hogy még a héten jön,mert úgy a fair,viszont azt nem tudom,melyik nap,mert fogalmam sincs,mikor leszek gépközelben,de vasárnap éjfélig kiteszem,az a végső pillanat,én előbb szeretném hozni. Ehhez a részhez jó szórakozást! :)

Üdv: Szerk

 - V -

Temperance lassú,de cseppet sem nyugodt léptekkel haladt gyakornokai felé. Nem nézett hátra,ám jól tudta,hogy társa szeme még most is őt fürkészi. Szinte érezte,ahogy a férfi újra és újra végignéz rajta. Lecsipogtatta a kártyáját és végighallgatta gyakornokai beszámolóját,azonban valójában csak testben volt ott. Lopva hátrapillantott és csak egy röpke pillanatra,de találkozott a tekintete Seeley-ével. Az ügynök nem kapta el a fejét,még csak nem is pislogott. Csábítóan legeltette a szemét az emelvényen álló antropológusnőn,aki nem bírta állni tekintetét és visszafordult alkalmazottaihoz. "Nem lesz ez így jó" - gondolta.

-Tehát semmi újat nem találtak?-kérdezte ingerülten

-Sajnos nem. De ahogy kérte összedolgozunk és biztos vagyok benn,hogy nagyon közel járunk már az új nyomhoz-felelt Dasy

-Nem, Miss Wick,egyáltalán nem járnak közel-zárta le a témát Brenn-Most menjenek,egyenek valamit!

-Nem hiszem,hogy ilyen helyzetben most bármelyikünk éhes lenne, Dr. Brennan-tiltakozott Arastoo

-Ez nem kérés volt,Mr Vasiri!-nézett keményen a férfira,mire mindegyikük összeszedte magát

-Valójában én éhes vagyok-nyögte Wendell miközben lementek az emelvényről-Elég harapós kedvében van-súgta oda Arastoo-nak,mire Brennan felkapta a fejét

-Még elég jó a fülem,Mr Bray!-mondta keményen. A fiú összerezzent és elpirult

-Elnézést,Dr Brennan!-bökte oda és már viharzott is el. Csak remélni tudta,hogy főnöke ebben az értelmetlen feszültségben nem rúgja ki őt.

Bones vizsgálgatni kezdte a csontokat. Nem azért tette ezt,mert nem bízott a gyakornokaiban,sokkal inkább azért,mert a saját szemével kellett látnia az áldozatot. Fogalma sem volt,hogy talál-e valamit vagy sem,de mindennél jobban remélte,hogy mégis beszélnek neki a csontjai,hogy lecsukhassa azt az őrült sorozatgyilkost. Átfutotta a korábbi gyilkosságok feljegyzésein. A percek órákká duzzadtak. Temperance annyira belemélyült a munkába,hogy fel sem tűnt neki a sok futkározó munkatárs. Azonban hamarosan egy csipogás rángatta vissza az antropológusnőt a valóságba.

-Dr Brennan,kérem adja át a csontokat!-mutatta fel az igazolványát egy FBI ügynök. Bones közelebbről szemügyre vette a magas,testes férfit és annak mellkasán lévő Jeffersonian kitűzőt,amin egy név állt

-Elnézést,Gorthin ügynök,de még van pontosan 20 óra és 12 percünk a végleges átadásig-felelt nemes egyszerűséggel

-Kérem,Dr Brennan! Ne kelljen erőszakkal elvennem,ami hivatalosan engem illet!-emelte fel a hangját és szeme szikrákat szórt

-Hivatalosan csak 20 óra 12 perc múlva lesz az öné ez az ügy!-magabiztosan a férfi szemeibe nézett. Gorthin állta a tekintetét és már azon gondolkodott,hogy szól a mellette álló ügynököknek,hogy intézkedjenek,ám mégsem tette-Nézze,Gorthin ügynök-kezdte enyhülve Tempe-Ez az ember nőket gyilkol és valahol most is épp egy áldozatát kínozza!-mélyen és jelentőségteljesen mélyedt el a férfi szemeiben és érzelmek jelét kutatta-Nyomon vagyunk,de ha most átadom a csontokat,talán örökre elveszítjük a gyilkost a szemünk elől! Kérem! Ha azért dolgozik az FBI-nál,hogy rossz embereket juttasson rács mögé,akkor adjon még 20 órát,hogy kideríthessük ki a tettes és kik segítik! Csak 20 óra,nem több!-az ügynök szeme ellágyult

-Egy perccel sem több-mondta,de inkább volt nyugodt,mint fenyegető-És van egy feltételem!-tette hozzá,mikor Bones végre fellélegzett. A nő kérdőn nézett-Csak akkor hagyok időt,ha én is segíthetem a nyomozást!-Brenn lehunyta a szemét

-Nem tudom,hogy ez mennyiben jó ötlet. Lehet,hogy ebbe a legkevésbé sem kéne belefolynia,ha fontos önnek az állása és a hírneve. Ha elbukunk,túl sok mindent veszíthet

-Ha az FBI-nál tégla van,akkor még inkább segíteni akarok. Csak mondja meg,mit tegyek!-Temperance végigmérte a férfit,majd a kisebb ügynökcsoportot

-Nem engedhetjük meg,hogy - a maga szóhasználatával élve - köztünk is tégla legyen-jelentette ki határozottan,jelentőségteljes pillantást vetve az előtte álló személyre

-Értem. Gyerünk,fiúk,itt nincs még dolgunk-fordított hátat,mire az összes ügynök elhagyta az emelvényt. Még egyszer visszafordult úgy,hogy a többiek ne lássák

-Keresse fel Booth ügynököt!-suttogta Temperance,mire a férfi bólintott és távozott

-Tehát lett egy szövetségesünk-lépett barátnője mellé Angela,miközben a távozók után néztek

-Úgy néz ki. Már csak azt kell megtudni,hogy valóban barát-e vagy esetleg ellenség-nézett a lányra Bones,majd a csontok hoz lépett és folytatta a munkát

-Tudod,édesem,valami nem áll össze. Elég gyenge próbálkozás volt Cain-től,hogy méreggel szórta le az áldozatot,hogy ezzel terelje a gyanút. Mi van,ha ez inkább üzenet? Mi van,ha ez valamiféle újítás?-Brennan felnézett-De én csak tippelgetek-emelte fel a kezeit Ang

-Nem-nem,Angela! Folytasd! Mire gondoltál?

-Talán épp a méreggel akarta magára felhívni a figyelmet. Az is megfordult a fejemben,hogy egyenesen nekünk szánta!-Bones erősen gondolkodott

-Igazad van. Ha van kapocs köztem és Cain között vagy esetleg Booth és Cain között,mindenképp ki kell deríteni,hogy mi az! Egy zseni vagy,Ange!-mosolygott a lányra,mire az viszonozta

-Hát igen. Nehéz egy zseni sorsa. Igaz,édesem?-kérdezte vigyorogva,mire Tempe megforgatta a szemeit

-Koncentráljunk inkább a munkára!-visszatért a csontokhoz és ismét végigmérte őket-Tudom,hogy látom a bizonyítékot,az agyam mégsem képes felfogni. Mit nem veszek észre?-tovább fürkészte a maradványokat,majd felemelte a medencecsontot,hogy jobban szemügyre vehesse-Üzenet...-ízlelgette a szót-Üzenet!-kiáltott fel-Angela! Látod ezeket? Eddig azt hittem,repedések,de ha jobban megnézem,ősi szimbólumok!-Ange közelebb lépett,hogy szemügyre vegye

-Igen. Ez valami kört ábrázol-vágta oda Angela gúnyosan-Édesem! Ezek csak repedések!

-Nem! Vidd a gépre,hogy kiélesíthessem és felnagyíthassam!-a lány megvonta a vállát és engedelmeskedett,néhány perc múlva pedig ámuldozva nézte a képernyőt

-Igazad van. Ez túl pontos ahhoz,hogy véletlen legyen

-Ez itt-mutatott a kép egyik oldalára-A kör szimbóluma...-tovább fürkészte a monitort-Ez pedig...

-Egy horogkereszt?-kérdezett bele

-Igen. Egyértelműen. De nincs más. Ennyi az üzenet,már csak össze kell rakni. A kör jelenheti a világmindenséget,a korlátlan időt. A horogkereszt egyértelműen az erőszak és az elnyomást jelképezi...De várj! Van itt még valami...Ez nem olyan,mintha valamiféle hét ágú szimbólum lenne? Angela,rá tudsz keresni?-a művésznő bólintott

-Ez lesz az! A hét ágú gyertyatartó vagy menóra. A hetes szám az örökké való élet szimbóluma. Ezt én nem értem!-nézett nyugtalanul barátnőjére

-Én azt hiszem,igen. A horogkereszt...Az áldozataira utal vele. A hetes szám szimbólumával valószínű magára akart utalni. A tettei felejthetetlenek az emberiség számára. De azt,hogy a kör kire vagy mire utal,azt nem tudom-Tempe erősen törte a fejét,de semmi értelmes gondolat nem pattant ki az agyából

-Talán nem utal senkire. Talán azt üzeni,hogy senki sem fogja őt elkapni és bárhol,bármikor,bármit megtehet

-Igazad van. Meg kell néznem a többi áldozatot is! Talán nekik is van hasonló szimbólumuk. Hívd vissza a csapatomat Angela! Nekem más dolgom van!-ezzel a mondattal fel is rohant az irodájába,hogy átvisgálja az aktákat

Nem kellett sok idő,hogy kiderítse,valóban az összes áldozatnak volt hasonló motívum a medencecsontján. Ismét átnézett minden anyagot és újra megvizsgálta a röntgeneket és a fotókat,ám semmi mást nem talált. Gondolataiból Dasy lihegése szakította ki.

-Dr Brennan!-zihálta elfúló hangon

-Miss Wick! Csak a lépcsőn kellett felszaladnia,miért liheg ennyire?-mérte végig furcsán a lányt

-Nem érdekes! Jöjjön,ezt látnia kell!-Tempe felpattant és sietős léptekkel az emelvény felé vette az irányt

-Mit találtak?-kérdezte,mikor odaért

-Hallottuk,hogy maga és Mrs Montenegro szimbólumokat találtak,így gondoltam...Gondoltuk,átnézzük a maradványokat hasonló nyomok után kutatva és ezt találtuk-mutatta fel a combcsontot Arastoo

-Egy kör?-kérdezett vissza zavartan Brennan,hiszen nem értette,miért lenne két ugyanolyan motívum a csontvázon-És egy kereszt-siklott tovább a tekintete

-A kereszt a mi esetünkben lehet a szenvedés szimbóluma. A körnek is utánanéztem,de szerintem ez nem kör. Sokkal inkább egy kígyó,ami a halált is jelenti-fejtette ki Vincent

-Köszönöm-vetett elismerő pillantást gyakornokai felé,majd felment,hogy utánanézzen,vajon a többi csonton is talál-e valami hasonló jelet,ám nem járt sikerrel.

-Dr Brennan!-szólította meg egy férfi az ajtóból-A futár önt keresi!

-Köszönöm! Azonnal megyek-felállt és lesietett

-Maga Dr Brennan?-kérdezte a fiatal futárfiú

-Én vagyok-felelt,majd átvette a csomagot,ami nagyon furcsán nézett ki,főleg azért,mert nem állt rajt más,csak a címzett-Ki küldte ezt?-meredt keményen

-Nem tudom. Én csak a futárfiú vagyok,csak annyit mondtak,hogy hozzam ide és adjam át magának,de csakis magának-felelt megszeppenve

-Ki mondta? Ki adta magának ezt a csomagot?-közelebb lépett a sráchoz és fenyegető pillantást vetett rá

-Én...Én nem tudom! Egy pasas...Úgy 180 körüli,barna hajú és barna szemű. Azt hiszem,volt az arcán egy alig látható heg,de nekem egyből feltűnt...

-Fayer-suttogta-Most elmehet. Sokat segített-a fiú kiviharzott a folyosóra,majd eltűnt. Temperance kesztyűért kiáltott. Miután felvette,óvatosan kibontotta a csomagot

-Ez nem biztos,hogy jó ötlet-aggodalmaskodott Angela

-Valahogy ki kell derítenünk,hogy mi van benne!-felnyitotta a doboz tetejét,de csak egyetlen borítékot talált benne. Kivette,majd feltépve a tetejét kiszabadította a lapot. El akarta olvasni,ám nem állt rajt más,mint két szimbólum. Ekkor megértette,hogy miért csak a legújabb áldozat combcsontján voltak motívumok. A szenvedés és a halál-Valaki nagyon nem szeretné,hogy az ügyön dolgozzunk. Ezek nagyon jó nyomon járunk!-míg a többiek kétségbeesetten fürkészték a rajzokat,Tempe magabiztosan mosolyogva nézett körbe-Mi a probléma ezzel?-nézett értetlenül

-Édesem! Épp most fenyegettek meg téged halálosan!-megérintette barátnője karját

-Ha mindig megijednék és meghúznám magam,ha megfenyegetnek,akkor sokkal kevesebb gyilkost kaptunk volna el!-mikor látta,hogy a művésznő tekintete nem enyhült folytatta-Angela!-mondta mély levegőt véve-Nem félek! Mi történhetne velem,miközben itt vagyok? Inkább örülnöd kéne,hogy bebizonyosodott,milyen közel vagyunk a megoldáshoz!

-Megduplázom az őrséget!-jelentette be fejcsóválva Cam,majd elment

-Látod? Semmi bajom nem lehet,ez csak üres fenyegetés,épp,mint a többi!-nyugtatta meg a lányt

-Remélem igazad van-rázta a fejét lemondóan Ang-Legyen igazad!

-És még valami Angela!-szólalt meg ismét

-Igen?

-Jobb lenne,ha ez nem jutna Booth fülébe. Nem akarom,hogy feleslegesen aggódjon és hülyeséget kövessen el-Ange mély levegőt vett,majd bólintott

-Tőlem nem tudja meg-felelte és távozott